Versend község Baranya megye DK-i részén, a Pécs-Mohács főúttól északra közvetlen a közút mellett fekvő zsáktelepülés. Baranya megye székhelyétől, Pécstől 25 km-re, a járási központtól Bólytól 6 km-re helyezkedik el. Fekvése É-D irányú. Földrajzilag a Dél-Baranyai dombvidék tájegységhez tartozik. A község déli része síkság, északi része dombvidék.

Versend községről az első írásos adatok 1015-től találhatóak, amelyből kitűnik, hogy István király Pécsváradot és hozzá negyven falut adományozott az egyháznak. Az oklevélben említett Velentha falu feltehetően a mai Versendnek felel meg. A falu őslakóinak a horvátokat (sokácokat) tartják, de már az 1780-as évektől németek telepednek le a községben, az 1845 utáni újabb betelepüléssel ők kerültek többségbe. Az 1880-as adatok szerint a falu lakóinak száma 1294. Lakói közül 61 fő magyar, 603 fő német, 362 fő bunyevác, 3 fő horvát, 262 fő cigány és 3 fő tót származású. A német nemzetiségűek száma a második világháború utáni kitelepítések következtében megfogyatkozik. A XIX. század végén jelentős cigány kolónia alakul ki Versenden, mely ettől kezdve meghatározóvá válik a település lakosságának összetételében. A településen természetes volt a német, horvát, roma és a magyar nép együttélése, tisztelve egymás hagyományait, kultúráját, anyanyelvét. A sokszínű, gazdag kulturális örökség, az itt élő emberek nyelvtudása jó alapot jelenthet a kulturális turizmusra. A település lakói római katolikus vallásúak. A község 1950-ig önálló jegyzőség, majd 1955-1966-ig önálló tanácsként működik, ezt követően Szajk, Babarc és Liptód községekkel alakított közös tanácsot. A rendszerváltást követően, 1990 szeptemberétől újra önálló közigazgatási egységgé válik és 2013-ig, a közigazgatási reformok életbelépéséig önálló hivatalt tart fenn, majd azt követően Babarc és Liptód községekkel alakított, Babarci Közös Önkormányzati Hivatal állandó kirendeltségeként működik. A település lakói római katolikus vallásúak. A közeli városok és az 57-es út közelségének köszönhetően a közúti közlekedés feltételei jók. A település jó termőtalajjal rendelkezik. A síkvidéken a szántóföldi növénytermesztés feltételei jobbak az országos átlagnál. Kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező szőlőterületeinek köszönhetően a történelmi borvidék egyik körzetének névadójává is vált. A versendi "Orašje" - a hely elnevezése a horvát orah szóból ered, ami diót jelent,- ahol a pincesor és a szőlőhegy található. A 990 éves településen horvátok, németek, magyarok és romák élnek együtt tisztelve egymás hagyományait, anyanyelvét és kultúráját. Az itt élő három nemzetiség sokszínű kultúrája jó alap és forrás a turizmus fejlesztésére. Az itt élő munkavállalók jelentős része több nyelvet beszél. A település déli részén ipari terület áll a befektetők rendelkezésére. Az elmúlt néhány évben a szőlő és bortermelés hagyományai újrateremtődtek, ezt jól reprezentálja a "Juh és Juhfark" kulturális és gasztronómiai fesztivál sikeressége.

Versendi Óvoda

A településen 64 férőhelyes, kétcsoportos óvoda működik, melyet 2013 július 1 óta ismét Versend Község Önkormányzata tart fenn. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önállóan működő intézménye, a családi nevelés kiegészítője, mely intézmény fontos szerepet tölt be abban, hogy a gyermek biztonságban, szeretetben fejlődjön.

Versendi Általános Iskola

A településen 8 osztályos általános iskola működik, mely semmiféle körzetesítésnek nem esett áldozatul több, mint 200 éve működik. Az intézmény mindig példaértékű munkát végzett abban a tekintetben, hogy a négy nemzetiséget összetartsa, az egyes nemzetiségek kultúráját megőrizze és tovább adja, a nemzetiségek békés egymás mellett élését segítse. Míg korábban a roma tanulók aránya a többi tanuló kb. felét jelentette, ez mára 95 %-os roma tanulói arányt jelent. Az intézményben jelenleg 8 osztály, két napközis csoport és egy felzárkóztatási csoport működik.

Egészségügyi Intézmények

Versend község lakosságának orvosi ellátását 1984 óta a Szajkon praktizáló háziorvos látja el. A településen hetente háromszor tart rendelést Versend községben. Létrehozta a házi patikát, melynek segítségével helyben is megvásárolhatóak a legfontosabb gyógyszerek. Személyiségének köszönhetően lelkiismeretesen és nagy türelemmel foglalkozik a betegekkel, látogatja az óvodát és az iskolát. A rendelő orvosi műszerekkel való ellátottsága megfelelőnek mondható. Az ügyeleti ellátást a rendelési időn túl és a hétvégeken Bóly város látja el. A védőnői feladatokat szintén Szajk községről látja el a védőnő. Versenden szerdai napon tartja tanácsadói munkáját, az iskolát pénteki napon látogatja.

Római katolikus templom

Versend legrégibb épülete a római katolikus templom és a hozzá kapcsolódó paplak, melynek elődjét még 1732-ben építették fából, majd 1928-ban építették újjá.

Egyedülálló hangulatú pincefalu, az „Orás”

Versend község nyugati részén fekvő két domb között húzódó pincesor, pincefalu. A község a Mecsekaljai Borvidék versendi körzetének névadója, a szőlőtermelés és borkészítés évszázados hagyományaival rendelkezik. Szerencsésen találkozik az itt élő emberek szőlő iránti szeretete és szorgalma a kiváló termőhelyi adottságokkal, így a jó borkészítés valamennyi feltétele adott. A hangulatos pincesor - pincefalu - a három nemzetiség kulturális hagyományaira és szokásaira épülve méltó színhelye a vendégváró és marasztaló rendezvényeknek. Az itt termelt Juhfark és Chardonnay borok méltán érdemelték ki őseink és a mai fogyasztók elismerését.

A pincefalu 105 pincéből áll, és közvetlenül csatlakozik a szőlőtermő területekhez. Itt található a település sportpályája is, mely lehetőséget biztosít a nagyszabású szabadtéri programok lebonyolítására.

A pincesor neve "Orás" horvát eredetű, mely magyarul diós-t jelent. A csodálatos környezetben fekvő pincefalu nem véletlenül kapta a nevét, hiszen még ma is diófák övezik a völgy és a pincék környékét